Decroly

Decroly-játékok: megfigyelésen és asszociáción alapuló pedagógia

Ovide Decroly 1871-ben született Renaix-ben, Belgiumban. Orvosként végzett, gyakorló neurológusként kezdte pályafutását, és először értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel dolgozott, majd módszereit kiterjesztette az oktatás egész területére. 1907-ben – ugyanabban az évben, amikor Maria Montessori megnyitotta első Gyermekházát Rómában – Decroly Brüsszelben megalapította az École de l’Ermitage-t, pedagógiai módszereinek élő laboratóriumát. Ez a párhuzam nem véletlen: mindkét megközelítés radikális szakítást jelent a hagyományos oktatással, de útjaik mélyen eltérnek egymástól.

Míg Montessori az önkorrekciós anyagok és a meghatározott fejlődési szakaszok köré építi a környezetet, Decroly a legközvetlenebb konkrétumtól indul ki: a gyermek valós környezetétől. Pedagógiája az úgynevezett érdeklődési körökön alapul – a mindennapi életből vett témákon (étkezés, ruházat, állatok, család), amelyek köré a tanulás szerveződik. Decroly módszere szerint nem absztrakt módon tanulják meg a betűket, hanem értelmes szavakat, mondatokat olvasnak, amelyek leírják, amit látnak, amit csinálnak, amit éreznek. Ez a globális módszer, amelyet gyakran félreértenek és karikíroznak.

Decroly oktató játékok: megfigyelés, asszociálás, kifejezés

Decroly legmaradandóbb hozzájárulása az oktató játékok területén a játékban részt vevő kognitív funkciók osztályozásában rejlik. Három nagy mentális tevékenységi kategóriát különböztet meg: a megfigyelés (észlelés, megkülönböztetés, azonosítás), az asszociáció (összekapcsolás, ok-okozati összefüggések felismerése, kritériumok szerinti osztályozás) és a kifejezés (reprodukálás, építés, kommunikáció). Az ő nevét viselő játékok – lottó, tematikus dominó, párosító játékok, sorozatjátékok – pontosan ezeknek a funkcióknak a gyakorlására szolgálnak, anélkül, hogy a gyermeknek megneveznék őket.

Egy klasszikus Decroly-lotto például nem kéri meg a 3 éves gyermeket, hogy „memorizáljon”: azt kéri tőle, hogy nézze meg a tábláján lévő képet, keresse meg a többi közül az egyezőt, és helyezze a megfelelő zsetont a megfelelő helyre. A mozdulat egyszerű. Az alapul szolgáló kognitív folyamat – vizuális megkülönböztetés, formafelismerés, tartós figyelem – pontosan az, amire egy 3 éves agynak szüksége van az első kategorizálási struktúrák felépítéséhez.

Milyen kortól és milyen tanulási célokra alkalmas?

A legegyszerűbb változatok (azonos képek párosítása, 6 mezős lottó) 2,5-3 éves kortól alkalmasak. 4 és 6 éves kor között a sorozatok, az ok-okozati összefüggések és a szemantikai kategóriákba sorolás játékai válnak teljesen elérhetővé. Egyes sorozatok – különösen az átfogó olvasási játékok vagy a mennyiségekkel kapcsolatos játékok – 7-8 éves korig terjednek, és közvetlenül kapcsolódnak a 2. ciklus iskolai tananyagához.

2,5–4 éves kor: kép/kép párosító játékok, állatok vagy mindennapi tárgyak lottója, egyszerű képekből álló dominó
4–6 éves kor: osztályozási játékok (szín, forma, méret), cselekvéssorozatok, rész/egész társítások
6–8 évesek: globális olvasási játékok, számjátékok, logikai kapcsolatok játékai

A Decroly játékok anyagai és kiválasztási kritériumai

A hagyományos Decroly játékok vastag kartonból vagy fából készülnek, a legszilárdabb változatokhoz néha tömör bükkfa darabokat is használnak. Az EN 71 európai szabvány az Európai Unióban értékesített összes játékra vonatkozik, beleértve a mechanikai ellenállóság és a kártya- és társasjátékokhoz használt festékek ártalmatlanságára vonatkozó kritériumokat. A 3 év alatti gyermekek esetében a kis, leválasztható alkatrészek hiánya továbbra is abszolút prioritás, függetlenül a dobozon feltüntetett pedagógiai címkétől.

Különös figyelmet érdemel a képek minősége: Decroly hangsúlyozta a vizuális ábrázolások egyértelműségét és olvashatóságát. Egy 4 éves gyermeknek nem kell értelmeznie egy képet ahhoz, hogy megértse, mit ábrázol. A stilizált vagy kétértelmű illusztrációk helyett a valósághű, éles, túlzott díszítés nélküli illusztrációk előnyösebbek – ez a kritérium ma is érvényes a komoly gyártók számára.

Decroly és más alternatív pedagógiai irányzatok: valódi különbségek

Helytelen lenne Decrolyt a Montessori vagy a Waldorf módszer egyik változataként kezelni. Decroly módszerében a gyermek nem egyedül dolgozik önkorrekciós anyagokkal: a Decroly-játékot úgy tervezték, hogy több ember játssza, interakcióval, kommentárral, egymás javításával. A tanár – vagy a szülő – nem marad ki a folyamatból; ő irányítja, megnevezi, érvényesíti. Ez egy szociálisabb, nyelvközpontúbb pedagógiai módszer, mint a montessori, és kevésbé szimbolikus, mint a Waldorf-Steiner-módszer.

Azok számára, akik otthoni oktatást alkalmaznak, vagy kiegészítő anyagokat keresnek az óvodai tananyaghoz, a Decroly játékok olyat kínálnak, amit kevés más pedagógiai anyag nyújt: világos haladást, egyszerű szabályokat, valódi önállóságot a játékban már 4 éves kortól, valamint a gyermek mindennapi életében előforduló szókincs és fogalmak beépítését.