Éberséget és utánzást fejlesztő játékok a kreativitás és az empátia fejlesztésére

Éberséget fejlesztő és utánzó játékok: két különálló játékcsalád, amelyeknek pontos felhasználási területeik vannak

Az „éberséget fejlesztő játékok” kifejezést gyakran használják bármely kisgyermekeknek szánt játékra, ami elmosja a valójában fontos különbségeket. Az éberséget fejlesztő játékok szigorú értelemben az élet első hónapjait, 0 és 12 hónap között érintik: csörgők, mobilok, tevékenységi szőnyegek, érzékszervi íves játékok. Ezek a játékok a látást (0 és 3 hónap között fekete-fehér kontrasztok, majd alapszínek), a hallást, a propriocepciót és az első tenyérfogásokat fejlesztik. Az utánzó játékok körülbelül 12-18 hónapos korban kezdődnek, és olyan kognitív képességet igényelnek, amely születéskor még nem áll rendelkezésre: a szimbolikus ábrázolást.

A szimbolikus játék mint a kognitív fejlődés mutatója

Jean Piaget az 1960-as években a szimbolikus játékot a preoperatív szakasz (kb. 18 hónap és 7 év között) központi jelzőjeként azonosította. Amikor egy gyermek úgy tesz, mintha egy kanál telefon lenne, vagy babát ringat, utánozva egy felnőttet, akkor a szemiotikai funkciót használja: azt a képességet, hogy egy dolgot egy másik dologgal ábrázoljon. Ez nem mechanikus utánozás. Ez a nyelv, az absztrakt gondolkodás és a társadalmi szabályok megértésének előfeltétele.

Lev Vygotsky 1930-as évekbeli moszkvai munkáiban kimutatta, hogy a színlelés egy speciális „közelítő fejlődési zónát” hoz létre: a gyermek ebben a zónában mindig kissé meghaladja szokásos képességeit. Egy 2 éves gyermek, aki „főzést” játszik, olyan koncentrációt, szekvenciális tervezést és érzelmi szabályozást gyakorol, amelyet más kontextusokban nem mutat. Ez a megfigyelés konkrét következményekkel jár a játékok kiválasztására nézve: egy 18 hónapos gyermeknek nincs szüksége egy bonyolult miniatűr konyhára húsz kiegészítővel. Egy serpenyő, egy fedő és két csésze elegendő a játék elindításához.

Empátia fejlesztése szerepjátékon keresztül: mit mond valójában a kutatás?

A gyermekek empátiája több szakaszban fejlődik. A reflexszerű empátiás szorongás már születésüktől fogva megvan (egy csecsemő sír, ha egy másik sír). De a kognitív empátia, amely azt feltételezi, hogy megértjük, hogy a másiknak más a nézőpontja, mint nekünk, csak 3 és 5 éves kor között jelenik meg a tudatelmélet kialakulásával. Az utánzásos és szerepjátékok dokumentáltan fontos szerepet játszanak ennek elsajátításában: az „orvosos játék” vagy a „babát vigasztalás” szó szerint megtanítja a külső perspektíva elfogadására.

A Developmental Psychology (Singer és Singer, 2006) folyóiratban megjelent tanulmányok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak felnőttekkel vagy társaikkal, 5 éves korukra gazdagabb érzelmi szókincset és jobb konfliktuskezelési képességet fejlesztenek ki. A kapcsolat nem varázslatos, hanem mechanikus: a szerepjáték arra kényszerít, hogy megnevezzük a belső állapotokat („a baba fél”, „a plüssállat szomorú”) és következetesen reagáljunk rájuk.

A 0-12 hónapos korosztály számára készült fejlesztő játékok kiválasztásának kritériumai

Az első hat hónapra szánt játékok esetében az anyagok biztonsága mindenekelőtt fontos. Az EN 71 európai szabvány meghatározza a nehézfémek migrációs küszöbértékeit és a mechanikai követelményeket (a rögzített alkatrészek szakítószilárdsága, éles szögű részek hiánya). A kezeletlen tömörfa csörgő ajánlott, ha megfelel a toxikológiai teszteknek. A tömör bükkfa előnyösebb a rétegelt lemeznél vagy az MDF-lemezeknél, amelyek formaldehid alapú ragasztókat tartalmazhatnak.

0–3 hónap: kontrasztos mobilok (fekete, fehér, piros), különböző textúrájú ívek, könnyű fa vagy élelmiszeripari szilikon csörgők, tükörrel ellátott plüssállatok
3–6 hónap: tanúsított szilikonból készült foggyűrűk, egyszerű formájú (gömb, henger) fa fogható játékok, különböző textúrájú aktivitási szőnyegek minden fogható rész alatt
6–12 hónap: tárgyak állandóságát bemutató kockák, egyszerű, 1 vagy 3 formájú illesztőjátékok, első tolható vagy húzható játékok, amint a gyermek négykézlábra áll

Az elektronikus játékok és az elemes csörgők kérdése

A világító, éneklő és villogó játékokat nem kell feltétlenül elvetni, de használatuk megfontolást érdemel. Az olyan játék, amely maga is hangokat és fényeket produkál, mechanikusan csökkenti a gyermek kognitív munkáját: a stimulációt a tárgy hozza létre, nem a gyermek saját cselekvése. Maria Montessori már 1907-ben, a La Maison des enfants című művében hangsúlyozta, hogy az eszköznek közvetlen érzékszervi visszajelzést kell adnia a gyermek cselekvésére. A fa csörgő csak akkor ad hangot, ha a gyermek megrázza. A gombos zenei kocka a mozdulattól függetlenül ad hangot. Ez nem erkölcsi, hanem funkcionális különbség.

Utánozó játékok: hogyan válasszunk korosztály szerint

12 és 18 hónap között az utánzás még nagyrészt egy felnőtt vagy idősebb gyermek példájának hatására jön létre. Egy 14 hónapos gyermek, aki látja, hogy egy felnőtt fésüli a haját, megfogja a saját fésűjét, és utánozza a mozdulatot. Ebben a korban hasznosak a mindennapi tárgyak másolatai: miniatűr seprű, telefon, fésű. A játékok ne legyenek túl bonyolultak, és legyenek szilárd anyagból. A tömör fa ebben a korban alkalmasabb, mint a puha műanyag, mert a gyermek még mindent a szájába vesz.

18 hónap és 3 év között a szimbolikus játék önállóvá válik. A gyermeknek már nincs szüksége jelen lévő modellre, hogy eljátszsa a szerepjátékot. Ebben a korban nyernek értelmet a miniatűr konyha, a munkapad, az orvosi készlet vagy a kis konyha. A tömör fából készült, nem mérgező bevonattal (tanúsított vízbázisú festékekkel) ellátott játékok jobban bírják az ebben a korosztályban jellemző intenzív használatot, mint az ABS műanyag, amely ismételt ütések hatására megreped.

3 éves kortól a szerepjátékok társasági jellegűek és forgatókönyv szerint zajlanak. A gyermekek tartós történeteket építenek fel, bevonják más gyerekeket, szerepeket osztanak. Ez az álruhák, a mozgatható babákkal ellátott babaházak, a farmok és garázsok figurákkal kiegészítve kora. A darabok mérete fontos: 3 éves kor előtt túl kicsik, lenyelés veszélyét jelentik (az EN 71 szabvány 3 cm-ben határozza meg a különálló darabok méretének határát).

Kreativitás és szabad játék: amit a strukturált játékok nem tudnak helyettesíteni

A gyermekjátékok kreativitása attól függ, hogy a játék milyen mértékben strukturált. Minél inkább egyetlen, előre meghatározott funkciója van egy játéknak, annál kevesebb teret hagy a fantáziának. Egy festetlen fadarabokból álló készlet, egy doboz filctoll és karton statisztikailag több órányi kreatív játékot biztosít, mint egy egyszer használatos elektronikus játék. Ez nem nosztalgikus vélemény: ez egy megfigyelés, amelyet több, a szabad játékról szóló tanulmány is megerősít, különösen Sandra Russ 1993 és 2014 között végzett, a játékban megnyilvánuló képzelőerőről szóló kutatása.

Ez nem jelenti azt, hogy a tematikus játékoknak nincs értékük. A fa állatokkal ellátott farm narratív keretet ad, amely ösztönözheti a 2-5 éves gyermekeket, akik még nem tudnak önállóan saját forgatókönyvet írni. A gyakorlati kihívás az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a narratív kiindulási pontot adó keretjátékok és a gyermeknek szabad kezet adó nyitott anyagok között. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindkettőt kínáljuk, ne terheljük túl a játéktér terét, és fogadjuk el, hogy a játék csomagolása néha izgalmasabb lehet, mint maga a játék.