Játékok és játékok

Gyerekjátékok és játékok: válasszon okosan!

A játékpiac Franciaországban több mint 3,5 milliárd euró bevételt generál évente, és a legtöbb eladott terméknek nincs konkrét funkciója. Ez nem erkölcsi ítélet, hanem funkcionális megállapítás. A gyermek fejlődési szakaszának nem megfelelő játékot nem fogja használni, függetlenül attól, hogy mennyire kifinomult. Az itt bemutatott válogatás egy ellenkező elven alapul: minden bemutatott tárgy egy meghatározott korosztályban elsajátítható készségnek felel meg.

Mit jelent a „játék” az életkor függvényében?

6 hónapos kor előtt a gyermek nem rendelkezik stabil, szándékos fogási képességgel. Az aktív manipulációt igénylő játékok ebben a korban haszontalanok: ami számít, az a vizuális (erős kontraszt, lassú mozgás), hallási (mély hangok, nem éles hangok) és tapintható (különböző textúrák, amelyek fogás nélkül is kéznél vannak) stimuláció. A kezeletlen természetes gumiból készült foggyűrű vagy a gyűrődő nyers pamutszövet funkcionálisan relevánsabb, mint egy elektronikus játék.

6 és 12 hónap között kialakul a tenyérfogás, majd fokozatosan a csipeszfogás. Ez az az időszak, amikor a gyermek megfogja a tárgyakat, egyik kezéből a másikba adja át őket, és a szájához viszi. Az EN 71-1 európai szabvány előírja, hogy a 3 év alatti gyermekek számára készült játékok átmérője legalább 31,7 mm legyen: ezt minden esetben ellenőrizni kell, különösen a nem európai eredetű játékok esetében. A lakkozatlan tömör bükkfa kockák, a súlyozott textil labdák és a festetlen fa csörgők biztos választás ebben a korosztályban.

12 és 24 hónap között a mozgás mindent megváltoztat. A gyermek, aki elkezd a bútoroknál felállni, majd járni, helyre és olyan tárgyakra van szüksége, amelyek reagálnak a cselekedeteire, nem pedig olyanokra, amelyek önmaguktól cselekszenek. Itt válik meghatározóvá az aktív és passzív játékok közötti különbség: egy labda, amely gurul, ha meglökik, egy nehezített járókocsi (fontos a stabilitás szempontjából: egy túl könnyű járókocsi túl gyorsan halad, és destabilizálja a gyermeket), egy egyszerű, 4-5 formából álló kirakós játék.

Anyagok: ami igazán számít

A fa és a műanyag közötti vita gyakran rosszul van felvetve. A műanyag problémája nem a műanyag önmagában – a ftalátmentes polipropilén inert és teljesen biztonságos –, hanem a rossz minőségű műanyag, a nem megfelelő színezékek és az elektronikus mechanizmusok, amelyek rövidre zárják a játékot, mert átveszik azt, amit a gyermeknek magának kellene megtennie. A fa viszont egy konkrét előnnyel rendelkezik: sűrűsége valódi tapintható visszajelzést ad a gyermeknek. Egy 4 cm oldalú tömör bükkfa kocka súlya körülbelül 30 g; lakkozott rétegelt lemezből készült kocka feleannyit nyom, és másképp csúszik. Ez nem esztétikai, hanem érzékszervi kérdés.

Tömör bükkfa: sűrű, ütésálló, nincs nyitott pórusa, amely baktériumokat szív magába – ideális az első, szájba vehető játékokhoz
Természetes gumi: rugalmas, harapható, nem deformálódik véglegesen – megkülönböztetendő az élelmiszeripari szilikontól, amely csúszósabb és kevésbé ellenálló az ismételt harapásokkal szemben
GOTS tanúsítvánnyal rendelkező pamutszövet: a GOTS tanúsítvány garantálja, hogy a szálakban nincsenek peszticidmaradványok, nem csak a gyártás során
BPA-, ftalát- és PVC-mentes PP- vagy ABS-műanyag: elfogadható, ha az CE-megfelelőséget független tesztelési tanúsítvány igazolja (nem csak a csomagoláson szereplő felirat)

Montessori játékok: mit is jelent ez valójában?

Maria Montessori 1907-ben Rómában publikálta A gyermekek háza című művét, miután évekig megfigyelte a szegénységben élő gyermekeket a San Lorenzo negyedben. Megfogalmazott egy pedagógiai elvet, amely az önálló mozgáson és a kontrollálható hibákon alapul: a gyermeknek magának kell ellenőriznie, hogy sikerrel járt-e, anélkül, hogy egy felnőtt jóváhagyására várna. Az úgynevezett „Montessori” játékoknak tiszteletben kell tartaniuk ezt az elvet: a beépített önkorrekciót. Példa erre egy precíz geometriai alakzatokat tartalmazó illesztő tálca – ha a darab nem illeszkedik, a gyermek egyedül is meglátja. Egy társasjáték, amelyben csak a felnőtt tudja, hogy a válasz helyes-e, nem montessori, függetlenül a címkétől.

Konkrétan, egy montessori ihletésű játék egy 18 hónapos gyermek számára: a fokozatos gyűrűtorony (csökkenő átmérőjű gyűrűk egy függőleges tengelyen), a egymásba illeszkedő dobozok, a 3 vagy 4 rekeszes színes válogató tálca. Egy 3 éves gyermek számára: gombos kirakós játékok (nem illesztős kirakós játékok, amelyek ebben a korban túl absztraktak), öltöztetős keretek (gombok, cipzárak, cipőfűzők), merev szálra fűzhető gyöngyök.

Pikler és a szabad játék: amit elfelejtenek megemlíteni

Emmi Pikler, magyar gyermekorvos, az 1940-es években a budapesti Lóczy Intézetben kidolgozta a szabad mozgás elméletét. Kiindulópontja: soha ne tegyünk olyan helyzetbe egy gyermeket, amelyet nem tud egyedül felvenni. Ez az elv közvetlen hatással van a játékok kiválasztására: egy 5 hónapos csecsemőt nem szabad hintaszékbe ültetni játékokkal a keze ügyében, ha még nem tud ülni. Hanyatt kell feküdnie, szabad térrel körülötte, és két-három egyszerű tárgyat kell elhelyezni a keze ügyében, ha megfordul.

A Pikler-módszerrel kompatibilis játékok azok, amelyek nem kényszerítenek bizonyos testhelyzetet. A mászóháromszögek (ún. „Pikler-háromszögek”) lehetővé teszik a gyermeknek, hogy 10 és 36 hónapos kor között maga válassza ki, hogyan használja őket: mászni, ráülni, lecsúszni a lejtőn, felállni támaszkodva. A beltéri használatra szánt tömörfa háromszögnek legalább 50 kg-ot kell elbírnia, hogy tartósan működőképes és biztonságos legyen, ha a gyermek ráugrik.

Szimbolikus játékok és kognitív fejlődés 2 éves kor után

24 és 36 hónap között kialakul a szimbolikus játék: a gyermek „mintha” játszik. Ez a képzelőerő jelentős kognitív jelző – ez az alapja a nyelvnek, a mesélésnek, később az olvasásnak. Az ezt a fejlődést támogató játékok nem feltétlenül bonyolultak. Egy minimalista fa konyhai játék, egy elektronikus funkciók nélküli, mozgatható emberi figurákból álló készlet, gyermekméretű háztartási játékok (seprű, kosár, kis táska) jobban működnek, mint az elektronikus tűzhelyek, amelyek mindent megcsinálnak a gyermek helyett.

A gyakorlati szabály: minél nyitottabb a játék (minél többféleképpen használható), annál hosszabb a kognitív élettartama. A nem összekapcsolható fa építőelemek (nincsenek csapok, csak formák) 12 hónapos kortól 8 éves korig használhatók, radikálisan eltérő komplexitási szinteken. Az egyfunkciós játékok elavulnak, amint a gyermek elsajátította a funkciójukat – gyakran néhány héten belül.